A címben feltett kérdésre, miszerint "miért történnek velünk rossz dolgok" a legtöbben a peches sorsukat okolják, mások Istent emlegetik, míg néhányan a véletlenek sajátos összjátékában látják balsorsuk kialakulását. Olyan megközelítés is akad, mely szerint a "jutalom - büntetés" relációja határoz meg mindent, vagyis minden tettünk, gondolatunk és cselekedetünk jutalmat vagy büntetést von maga után. Ha jók vagyunk akkor idővel megjutalmaz, ha rosszak, akkor pedig megbüntet bennünket a legfelsőbb hatalom (Isten, sors, ezoterikus erő).
Ezzel csak az egésszel csak az a baj, hogy rengeteg olyan példa akad, melyben jó embereket ér szerencsétlenség, katasztrófa vagy rossz sors. A vallás sem ad megnyugtató válaszokat, hiszen aki nem hisz, annak az is kérdés, hogy Isten létezik e egyáltalán és ha igen, akkor jó-, vagy rosszindulatú e? Nem mindenki hisz ugyanis a "jó az Isten" szöveg kétezer éves dogmájában, főleg amikor milliónyi gonoszságot lát a világban: értelmetlen háborúkat, gyermekek halálát, katasztrófákat, kiváló emberek tragédiáját. Bár a vakon hívő embert mindig megnyugtatja, hogy mindent ural és irányít Isten odafenn, így a rossz dolgoknak is van oka, csak mi nem látjuk át a nagy egészt. "Isten útjai kifürkészhetetlenek".
Másfajta gondolkodást, eltérő megközelítést jelent a "küzdés - talpra állás - elfogadás" hármasa, mely arról szól, hogy minden nap megküzdünk a pozitív percekért, az aznapra járó apró kis boldogságért, ha baj ér bennünket talpra állunk, ha pedig nem tudunk változtatni valamin, akkor elfogadjunk sorsunkat. Ez a "hármas" képes lehet megfordítani a velünk történő rossz dolgokat, mert pajzsot ad a kezünkbe. A legnagyobb tragédiák kivételével mindentől megvéd bennünket.
Kiegészítheti a leírtakat a meditálás, mellyel képesek lehetünk túllépni a kudarcokon, rossz híreken, balul sikerül eseményeken melyek nap mint nap érnek bennünket. Ha a két dolgot, az említett hármas-törekvést és a meditálást együtt alkalmazzuk, testi-lelki megújulással tudjuk feldolgozni a rosszat és megfordítani a sorsunkat.
Minden rosszra megoldás lehet tehát a pozitív gondolkodás, a hit és az önmagunkba tekintés. Így a címben feltett kérdésnek sem lesz már akkora jelentősége.